A szemlélődő, meditációs lelkigyakorlatokban a hangsúly Isten jelenlétének egyszerű megtapasztalásán van, szavak és gondolatok nélkül. Ennek különböző módozatai vannak, melyek egymásra épülnek. A természetben töltött idővel, szemlélődéssel kezdődik. Az egyszerű érzékelés segítségével megpróbálunk pusztán jelen lenni, ítéletek nélkül észlelni azt, ami van. Majd a testünk észlelésén át, légzésünkre irányított figyelmen keresztül eljutunk a Jézus-ima gyakorlására, melyben igyekszünk átadni magunkat az Ő vezetésének. A szellemi képességeinket nem használjuk, inkább csak észleljük azt, aki VAN.
Ezen az úton a napi 4-6 óra közös vagy egyéni csendes imaidő segít haladni, hogy az önközpontúságunkból egyre inkább istenközpontúakká váljunk. A napi imaidők mellett a lelkigyakorlat része a közös megosztás és az Eucharisztia ünneplése, és naponta elhangzik egy tanítás, ami segít az imában szerzett tapasztalatok megértésében. Ugyanezt a célt szolgálja a kísérővel való igény szerinti személyes beszélgetés.
Ezt a lelkigyakorlatot elsősorban azoknak ajánljuk, akik már gyakorlatot szereztek más imaformákban. Azoknak is szól, akik belefáradtak abba, hogy imáikban szüntelenül válaszokat keresnek kérdéseikre, értelmükkel hasztalan fáradoznak életük ellentmondásainak kibékítésével; szeretnének úgy imádkozni, hogy bár vannak kérdéseik, és bár életük sokszor ellentmondásos, imájukban mégis békésen együtt tudjanak élni ezekkel.
